Magam is elkészítem ritkán a bioboltokban kapható gabonakolbász házi változatát. Igen bevált az alábbi recept.
Előző este válogassunk át, majd alaposan mossunk meg a
szemes 10 dkg biobúzát, valamint
5 dkg biorozst, és öntsünk rá 1,5 liter
vizet. Másnap lassú tűzön főzzük kb. 2 órán át, amíg teljesen megpuhul. Közben
10 dkg biozabpehelyre öntsünk 3 dl
vizet, adjunk hozzá
1 evőkanál bio Vegetát, és lángterelő felett, időnként megkeverve főzzük kb. negyedóráig, amíg megpuhul. Utána fedő nélkül, állandóan keverve sűrítsük még pár percig, hogy formálható masszává váljon, majd vegyük le a tűzről. (Akkor jó, amikor megáll a kanál benne.) A megpuhult gabonaszemeket szűrjük le, és bő vízzel leöblítve hajtsuk át egy 5 mm lyukátmérőjű tárcsával ellátott húsdarálón, majd adjuk a krém sűrűségű masszához. (Ne hagyjuk lehűlni egyik nyersanyagot se, mert nehezen lehet összedolgozni.) Keverjünk bele
1 dg (3-4 gerezd) áttört fokhagymát,
2 evőkanál jó minőségű fűszerpaprikát, negyed mokkáskanál őrölt borsot és 0,8 dl hidegen sajtolt étolajat. Olajozzunk ki egy nagyobb méretű zománcozott tepsit, és simítsuk bele a villával alaposan összedolgozott masszát. Közepes tűzön (210 °C-on) süssük 10 percig. (Ne pirítsuk tovább, mert kiszárad, és szétesik.) Kivéve hagyjuk teljesen lehűlni. Végül egyenletesen elosztva szórjunk rá
1 csapott mokkáskanál füstízű sót, villával jól dolgozzuk össze, majd formáljunk belőle kolbász vastagságú rudakat, és csomagoljuk száraz
celofánba. (A göngyölés irányába csavarjuk jó szorosra. A celofán méretét a kolbász vastagságához, és hosszához igazítsuk. Ne készítsük túl vékonyra, mert hamar kiszárad. Ha a szójás hurkához használt celofándarabkákba csomagoljuk, 4 darabot használjunk hozzá.) Hűtőszekrénybe rakva néhány napig érleljük. Vajas kenyérre rakva finom szendvicset készíthetünk belőle. Csak a "Különleges" minősítésű, vagy házilag készített fűszerpaprikából lesz a gabonakolbász megfelelő ízű és színű. Még finomabb lesz, ha tönkölybúzát,
tengeri sót, és hidegen sajtolt napraforgóolajat használunk hozzá. Azért kell a lehűlt masszához adni, mert a füstízű só nem bírja a hőkezelést. A húsos kolbászba nem raknak borsot, mert a hosszú tárolási idő alatt megpenészedik tőle. Más fűszereket ne tegyünk bele, mert elnyomják a kolbász jellegzetes ízét. Olcsóbban is előállíthatjuk ezt a növényi alapú kolbászt, ha a gabonamagvakat a piacon szerezzük be. Az őstermelők által termelt gabona az I. fejezet végén említett okok miatt szintén bio, és feleannyiba sem kerül, mint a bioboltokban árult, minőségi tanúsítvánnyal ellátott változat. Amennyiben a gabonamagvakat
barna rizzsel helyettesítjük, Rizskolbászt kapunk. Hűtőszekrényben tárolva 2-3 hétig is eláll a növényi eredetű kolbász. Ezt követően sem romlik meg, hanem kiszárad. A kiszáradást úgy késleltethetjük, hogy kétrétegű papírba göngyölve tároljuk. Polietilénfóliába ne csomagoljuk, és nejlonzacskóba se rakjuk, mert ettől befülled, és megromlik. Mélyhűtőbe se tegyük, mert megnyálkásodik. A fenti mennyiségből kb. 70 dg kolbász lesz. Különleges alkalmazási módja ennek a tölteléknek, hogy apró darabokra csipkedve tálcára rakjuk, és szobahőmérsékleten kiszárítjuk. (Célszerűbb a kiszáradt maradékot megőrölni.) Kávédarálóval porrá őrölve igen finom ízesítőanyag lesz belőle, amit a gomasszióhoz hasonlóan használhatunk. Salátákra, szendvicsekre szórva pikáns íz érhető el vele. (Papírzacskóba rakva, hűtőszekrényben tároljuk. Most se zárjuk le légmentesen, mert ha befülled, ebben az állapotában is megromlik.) Nem csak ízben, hanem állagban is kísértetiesen hasonlít a húsból készült valódi kolbászra a szójakolbász. Ráadásul az elkészítése is rendkívül egyszerű.
Forrás: http://mek.oszk.hu/00100/00130/html/02.htm